2024. évi fenntartható turisztikai kutatásunk eredményei
Az Innotime Hungary Kft minden évben készít egy felmérést a fenntartható turizmus hazai lehetőségeiről, trendjeiről, illeszkedve a booking.com, az expedia.com hasonló célú kutatásaihoz.
2024-ben a Bodrogközhöz kapcsolódó kutatás részeként egy 650 fő részvételével készült országos felmérés segítségével térképeztük fel a hazai lakosság attitűdjeit a fenntartható turizmussal kapcsolatosan.
A felmérést online módon készítettük, targetált hirdetésekkel elérve a kitöltőket. A kutatás nem reprezentatív, a cél a turizmus iránt érdeklődők attitűdvizsgálata, illetve a trendek lekövetése volt.
A kutatás előzményeképpen 2023-ban két országos felmérés is készült a témában.
A fenntartható turizmus fogalmával kapcsolatos trendek
Az első kérdésfelvetés arra irányult, hogy a látogatók mit gondolnak a fenntartható turizmusról.
A 2023-as kutatások során kiderült, hogy a válaszadók többsége a természetjárást és a falusi turizmust hozza összefüggésbe a fenntartható turizmussal. Bár a falusi turizmus és a fenntartható turizmus közötti asszociáció még továbbra is erős, a 2024. évi kutatás szerint már kevesebben kötik össze közvetlenül a fenntarthatósággal.
Változás történt a városi turizmus megítélésében. Míg 2023-ban a válaszadók 9,63%-a kapcsolta a fenntartható turizmust a városokhoz, addig ez a szám 2024-re 4,25%-kal csökkent. Ennek oka lehet, hogy a városlátogatások során a turisták már megszokott környezettudatos gyakorlatokkal, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy a zöld közlekedés, találkoznak, amelyek kevésbé tűnnek ki.
A természetjárás még mindig dominál a fenntartható turizmushoz kapcsolódó asszociációkban, de az előző évhez képest itt is 8,97%-os csökkenés tapasztalható, ami arra utal, hogy a lakosság már nem csak ezzel azonosítja a fenntartható turizmust.
Az elmúlt év globális fenntarthatósági lépései rávilágítottak arra, hogy a fenntartható szolgáltatások nem feltétlenül drágábbak. Míg 2023-ban a válaszadók 11,5%-a gondolta a fenntartható turizmust költségesebbnek, 2024-ben ez az arány 6,96%-kal csökkent, és csak 4,46%-a gondolta így. Ezzel párhuzamosan a válaszadók több mint harmada – az előző évi aránnyal szinte teljesen megegyezően – úgy véli, hogy a fenntartható turisztikai szolgáltatások anyagilag elérhetők, és a fenntarthatóságot már nem tekintik luxusnak.
A kutatás azt is alátámasztotta, hogy a fenntartható turizmus már nem azonosul alacsonyabb színvonallal, hiszen a korábbi 8,34%-os arány most 4,46%-ra csökkent, és a magas színvonalú szolgáltatások és a fenntarthatóság kapcsolata is kevésbé hangsúlyos.
A felelősségvállalás szempontjából kisebb hangsúlyeltolódást figyeltünk meg. Míg 2023-ban a válaszadók 41,61%-a érezte saját felelősségét a fenntarthatóbb utazások tervezésében, ez a szám 2024-ben 4,54%-kal nőtt. Ezzel egyidejűleg 8,2%-kal csökkent azok száma, akik elsősorban a turisztikai vállalkozásoktól várták el a fenntarthatósági lépések megtételét.
Ki kell emelni, hogy mind 2023-ban, mind 2024-ben a válaszadók közel fele szerint a helyi közösségeknek is lépéseket kell tenniük a fenntartható turisztikai kínálat biztosítása érdekében.
Az úticélok kiválasztásával kapcsolatos trendek
A kutatás szerint a magyar turisták hozzáállása a fenntarthatóbb úti célokhoz 2023 és 2024 között pozitív irányba változott. A fenntarthatóság egyre fontosabb szemponttá válik az utazási döntések során, bár a változás mértéke kategóriánként eltérő. A kutatások alapján egyértelműen látható, hogy a fenntartható turizmus egyre nagyobb figyelmet kap Magyarországon, különösen a tudatos utazók között. Ugyanakkor a magas színvonal és az élmény megőrzése továbbra is alapvető elvárások, ezért az iparág számára kulcsfontosságú olyan megoldásokat kínálni, amelyek a fenntarthatóságot és a minőséget egyaránt szem előtt tartják.
A fenntarthatóbb úti célok iránti nyitottság növekedését mutatja, hogy azok aránya, akik hajlandók többet fizetni a fenntarthatóságért, 2,58%-ról 5,08%-ra emelkedett. Ez előre jelzi, hogy egyre több turista értékeli és vállalja az anyagi áldozatot a fenntarthatóság érdekében.
Azoknak az aránya, akik a fenntarthatóság érdekében hajlandók megváltoztatni utazási szokásaikat, hajszálnyit növekedett, ugyanakkor azt jelenti, hogy az utazók 16%-a stabilan képviseli azt az álláspontot, hogy a jó ügy érdekében hajlandóak elhagyni a megszokott rutinokat.
A válaszok legnagyobb része mind 2023-ban, mind 2024-ben arra utal, hogy a fenntarthatóbb úti célok iránti hajlandóság akkor a legnagyobb, ha azok ugyanazt az élményt és minőséget nyújtják, mint a hagyományos úti célok. Ez az arány gyakorlatilag nem változott: 53,53% illetve 55,69%, ami alátámasztja, hogy a turisták többsége nem hajlandó kompromisszumot kötni a minőség terén.
Azok aránya, akik fenntarthatóbb úti célt választanának, ha az olcsóbb lenne, csökkent, 18,17%-ról 9,23%-ra. Ez arra utal, hogy a költség már nem annyira meghatározó tényező, mint korábban, és a turisták inkább más szempontokat, mint az élmény vagy a felelősségvállalás, helyeznek előtérbe.
Azok aránya, akik számára a fenntarthatóság kiemelt szempont az úti cél kiválasztásában, 5,66%-ról 8,92%-ra nőtt, ami fontos változás, mivel jelzi, hogy egyre többen tekintik a fenntarthatóságot döntő szempontnak az utazásaik során.
A fenntarthatóbb úti célok elutasítása változatlan maradt, 4,57% illetve 4,77% , ami azt mutatja, hogy az elutasítás továbbra is marginális jelenség.
Általános trendként a tudatosság és az értékek egyre inkább előtérbe kerülnek. A fenntartható úti célok iránti igény növekedése mellett fontos, hogy ezek a célok ne jelentsenek kompromisszumot a megszokott minőségben és élményben. Az ár mint döntő szempont háttérbe szorulása tovább erősíti, hogy a fenntarthatóság nem az alacsony költségekkel azonosítható, ami pozitív irányt mutat a fenntartható turizmus fejlődésében.
Mindemellett azonban ki kell emelni, hogy továbbra sem meghatározó a hazai lakosság számára, hogy magának a desztinációnak a brand üzenetei közvetítenek-e fenntarthatósági szemléletet. Az „értékelem, de nem meghatározó a döntéshozatalban” válaszok 11%-os növekedése is arra utal, hogy bár a fenntarthatóság fontos a fogyasztók számára, más tényezők, mint ár, kényelem, vagy a szolgáltatások minősége, gyakran nagyobb súllyal esnek latba az utazási döntések során. A fenntarthatóság értékelése, de annak nem meghatározó szerepe azt sugallja, hogy a társadalmi normák és az elvárások még nem alakultak át teljes mértékben. A desztinációknak és a turisztikai szereplőknek aktívan részt kell venniük ezen normák alakításában, oktatási és tájékoztatási kampányokon keresztül, hogy növeljék a fenntarthatósági tudatosságot.
A desztinációknak érdemes lehet újraértékelniük kommunikációs stratégiáikat annak érdekében, hogy a fenntarthatóságot nemcsak mint értéket, hanem mint konkrét, a látogatók számára közvetlen előnyöket nyújtó jellemzőt hangsúlyozzák. Például kiemelhetik, hogy a fenntartható gyakorlatok hogyan javítják az élmény minőségét, vagy hogyan járulnak hozzá a helyi közösség jólétéhez.
Környezettudatos mobilitás
A kutatások szerint a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak és a közösségi közlekedés fejlesztése ellenére egyre többen döntenek a saját autó használata mellett az utazásaik során és a célállomásokon is, amit a kényelem és a rugalmasság indokol. Ez a trend kihívásokat jelent a fenntarthatóság szempontjából. Eközben a közösségi közlekedési eszközök, mint a buszok és vonatok, valamint a helyi közlekedési lehetőségek népszerűsége csökken, ami arra utal, hogy ezek nem tudják felvenni a versenyt az autózás nyújtotta előnyökkel. A fenntartható közlekedési módok, mint a bérelt kerékpárok használata, bár minimális mértékben, de növekedést mutatnak. A gyalogos közlekedés is népszerűbbé vált, ami azt jelzi, hogy néhány turista igyekszik közelebb maradni a szálláshelyéhez és környezetbarát módon felfedezni a környéket.
Az adatok azt mutatják, hogy a turisták továbbra is a legkényelmesebb közlekedési lehetőségeket részesítik előnyben, még akkor is, ha ezek nem mindig fenntarthatóak. Ennek kezelésére vonzóbb, fenntartható közlekedési megoldásokra lenne szükség, amelyek versenyképes alternatívát nyújthatnak az autózással szemben.
Fenntartható turisztikai szolgáltatások iránti igény
A fenntarthatóság egyre fontosabb szemponttá válik a turisták döntéshozatali folyamatában, bár az árérzékenység még mindig meghatározó tényező marad. Egyre többen tekintik alapvetőnek a fenntartható működést, legyen szó bármilyen körülmények közötti döntésről, amennyiben ez nem jár lényegesen magasabb költségekkel. Ugyanakkor a költségek továbbra is döntően befolyásolják a választásokat, ami azt sugallja, hogy a fenntartható turizmus népszerűsítésében kulcsfontosságú az ár-érték arány figyelembe vétele. A szolgáltatóknak ezért érdemes olyan fenntartható megoldásokat kínálni, amelyek versenyképes áron elérhetők, miközben kielégítik a környezettudatos turisták igényeit. Vizsgálataink során azt is megfigyeltük, hogyan értékelik a turisták a fenntarthatóságot szálláshely vagy program választásakor, és hogyan alakultak a preferenciák 2023 és 2024 között.
Azok száma, akik kifejezetten előnyben részesítik a fenntartható szolgáltatókat nem változott. Ez arra utal, hogy a fenntarthatóságot prioritásként kezelő csoport, a válaszadók harmada, elkötelezett a környezeti és közösségi szempontok mellett, függetlenül a többi tényezőtől.
A legtöbben abban az esetben választanak fenntartható opciót, ha az árban csak kis mértékben magasabb. Ezen válaszadók aránya 2023-ban 42,19% , míg 2024-re ez 45,54% volt . Ez jelentős növekedés, ami azt jelzi, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb, de a költségek még mindig kulcsfontosságúak a döntéshozatalban.
A „talán” válaszadók aránya 18,91%-ról 16,62%-ra csökkent, ami azt mutatja, hogy kevesebben vannak bizonytalanok a fenntarthatóság fontosságát illetően, ami pozitív változás. Azok száma, akik nem tartják előnyösnek a fenntartható szolgáltatókat, 5,87%-ról 4,00%-ra esett vissza, ami arra utal, hogy egyre kevesebben utasítják el a fenntarthatóságot mint döntési szempontot.
Attitűdváltozások a helyi termékekkel / termelőkkel kapcsolatban
A válaszadók hozzáállása a helyi termékekkel és termelőkkel kapcsolatban 2023 és 2024 között számos változást mutat, amelyek a tudatosság és a fenntarthatóság iránti növekvő érdeklődést tükrözik. A legnagyobb csoportot mindkét évben azok alkotják, akik figyelembe veszik a helyi termékek vásárlásának lehetőségét nyaralásaik, pihenéseik, kirándulásaik során, ám érzékenyek az árakra. 2023-ban ez a csoport a válaszadók 55,92%-át tette ki, az ár pedig döntő tényező maradt számukra, míg 2024-re ez az arány 59,23%-ra emelkedett. Ez a növekedés azt jelzi, hogy a helyi gazdaságok támogatása egyre fontosabbá vált a turisták számára, de az anyagi szempontok továbbra is jelentős szerepet játszanak a döntéseikben. Az árérzékenység egyfajta kompromisszumot jelent számukra: a helyi termékek vásárlását szívesen választják, de csak bizonyos keretek között.
Emellett az adatok azt is mutatják, hogy nőtt azon válaszadók aránya, akik tudatosan részesítik előnyben a helyi vállalkozásokat, függetlenül az ártól. 2023-ban ez a csoport 19,40%-ot tett ki, míg 2024-ben ez az arány 28,92%-ra emelkedett. Ez a változás erősíti a fenntartható szemlélet térnyerését, és azt jelzi, hogy egyre többen tekintik fontosnak a helyi gazdaság támogatását etikai vagy környezeti szempontból.
Ezzel szemben csökkent azon személyek aránya, akik korábban egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, vagy úgy érezték, hogy utazás közben nincs lehetőségük vagy kedvük erre figyelni. 2023-ban a „Ez eddig még nem jutott eszembe” kategória 14,93%-ot képviselt, ami 2024-re 6,46%-ra csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg azok körében is, akik „otthon figyelnek, de utazás közben nincs kapacitásuk” a helyi termékek vásárlására; ez az arány 14,63%-ról 7,38%-ra csökkent. Ez a változás azt mutatja, hogy a turisták egyre tudatosabbak és igyekeznek utazásaik során is támogatni a helyi gazdaságokat.
Ez a trend egyre erősebb tudatosságot tükröz, amely hosszú távon jelentős hatást gyakorolhat a helyi gazdaságokra és a fenntartható turizmus fejlődésére. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a helyi közösségek és gazdasági szereplők képesek felhasználni ezt a tendenciát, és tudatosan beépítik a helyi termékeket kínálatukba.
Regeneratív szemlélet a programok megválasztása során
Az idei kutatásban először kérdeztünk rá arra, hogy milyen fenntartható szemlélettel rendelkező (környezetbarát, helyi közösséget és kultúrát támogató) lépést tenne vagy programra menne el legszívesebben nyaralása / pihenése alatt.
You must be logged in to post a comment.